Eljött 2009 decembere is, és annak 18. napja, s ami minket illet, ezt a napot amolyan szokásos évzáróként vártuk. A hely természetesen nem is lehetett más, mint a hazai pálya, az Anno söröző. Sajnos előzetes félelmünk, miszerint elég “szolíd tömeg” teszi tiszteletét a krimóban, beigazolódott. Várható is volt ez, mivel másnap majd’ mindenkinek meló volt, ám ettől függetlenül tudtuk: mint mindig, ebben a helyzetben is megpróbálunk magunkból mindent kihozni. Lelkesedésünket valamelyest a kegyetlen hideg is lohasztotta, és a szokásos késés is megvolt – Krisztián az odaúton is talált magának fényképezni és dolgozni valót… Ám amint odaértünk, már – már családias hangulatban kezdhettünk hozzá a gyors installnak, azaz a kipakolásnak és beszerelésnek.
Idén utoljára indultunk útnak december 12 – én este Szentesre. Az előzőleg közölt csonka helyett mégis teljes létszámban tudtuk birtokba venni a kisbuszt az eseményre, azzal a tudattal, hogy a mindig pezsgő Buffaloban a 2009 – es finálé következik. Kíváncsian vártuk hát a soros estét annak fényében, hogy az előző kettő a többiek szerint minimum az évtized bulijai voltak. Szerintem meg First tagságom szentesi mozgalmának két legkiemelkedőbb alkotása mind a zenekar, mind a közönség részéről. Az álmosság ugyan erőt vett némelyikünkön már odafelé, ugyanis Zolinak azzal a tudattal kellett megbirkóznia, hogy másnap – maximum 2 órás alvás után – folytatódik a robot a gyárban, ám így is jó érzésekkel pörgettük a kilométereket magunk alatt. tovább…