1975. július 13-án születtem Orosházán.
A 3.számú Általános Iskola zenei tagozatába jártam. Szüleim 8 éves koromban írattak be a zeneiskolába, ami a zenei általános mellett szinte teljesen természetes volt, hogy valamilyen hangszeren tanuljon az ember. Hegedűn kezdtem, ami nem sikerült valami szerencsés választásnak. Mérgemben nem egyszer vágtam földhöz a hangszert, ami egy eltanácsolással végződött. Miután sikerült bennmaradni a zeneiskola növendékei között, furulyázni kezdtem majd klarinétozni.Több városi ill. megyei rendezvényeken értem el helyezéseket.
1986-ban kerültem be a Városi Fúvószenekarba, aminek még jelenleg is aktív tagja vagyok. A klarinétozást a Szaxofon váltotta fel 1993-ban és azóta is játszom eme hangszeren.
Édesapám, aki közel 25 évet dobolt különböző zenekarokban, többször vitt el bátyámat és engem a zenekaruk próbáira, ahol nem egyszer sikerült közelkerülnöm az akkor igen értékesnek és ritkaságnak számító szintetizátorokhoz. A klasszikusnak számító szintetizátor /mint hangszer a ‘ 80-as években/ eléggé behatárolta a zenei izlésemet és egyfajta stílusirányt is mutatott abban a zenei műfajban, amit a mai napig szívesen hallgatok és művelek.
1988 karácsonyára kaptam meg első billentyűs hangszerem, egy kisebb méretű Yamaha szintit és nem sokkal rá, 14 évesen meg is alakítottuk Roszik Mátéval, -akkori osztálytársammal – a New Forms nevű duót, ami a zenei általános elvégzése után is szépen tevékenykedett. A Szakközepes évek alatt elég sok zenei irányzattal kerültem szembe. Bátyámmal /Feldmann József – Signal Team, Kulturális Szemle, Neumak, Bankrupt/ és más emberekkel voltak különböző stílus próbálkozások, kisebb nagyobb sikerek, de az igazi szerelem akkor is a saját elképzelések voltak, amit a New Forms-al sikerült megvalósítani. Ennek a duónak, a technika fejlődésével lépést tartva, computer alkalmazásokkal, újabb hangszerajándékkal voltak sikerei. Ekkor került birtokomba egy analóg szinticsoda, egy Sequential Circuits Multi-Trak /USA/ nevű hangszer, ami azóta is ékessége /néha pórfogója :-)/ az otthoni, kisebb zenei műhelynek. Igyekeztünk olyan városi rendezvényeken részt venni, ahol meghallgatják az akkor ritkaságnak számító instrumentális, “elektro” szintetizátorzenét. A Szakközepes érettségi vizsgát követően Pesten végeztem szakirányú /öntő-mintakészítő/ iskolát. Ebben a két évben szinte csak saját ötletek létrehozásával törődtem.
A “duó” már nem volt életképes. A Budapesti csavargások idején igyekeztem mindig közelkerülni a jobbnál-jobb hangszerboltokhoz, de sajnos az embernek akkor még behatárolt volt a pénztárcája és nemigen tudott megvásárolni valamiféle hangszercsodát.
A változás nem váratott, mert megismerkedtem Fruzsa Tamással, akivel létrehoztuk egy gimnáziumi buli erejéig az Unreal Fact nevű formációt. Az ötletek, a fellépésnek a kivitelezése, /hang és videóanyag szinkronja, amit azelőtt még nem nagyon lehetett látni és hallani/ oly meglepően és számunkra is érdekesen alakult, hogy folytattuk a közös munkát. Egy sok-sok példányban megjelenő demókazetta lett az eredménye. A lelkes házi zenélgetés azonban nem tartott sokáig, mert még az év, 1995 novemberében behívtak katonának.
A katonaság egy éve alatt bekerültem a határőrség zenekarába -BMX- amely, teljesen felkavarta és átformálta zenei tudásom és akkori képességeim. Először mint szaxofonos , később mint szaxofonos és billentyűs.A lehető legtökéletesebb alapot és fejlődést biztosított, még annak a tudatában is , hogy rengeteg vendéglátó szerű fellépésünk volt és szinte zenéléssel keltünk és feküdtünk. Hihetetlen szerencsének könyvelem el, hogy olyan zenészekkel kerültem össze, akikkel mind hangszeres játékban és előadás módban tudtuk egymást fejleszteni, tanácsot adni és bíztatni.
1996-ban a BMX indult a KI-Mit-Tud -on és a Belügyminisztérium országos vetélkedőjén első lett. Nagy siker volt, /országos sajtó, rádió stb./ nagy munka volt mögötte. Kevésbé volt siker, hogy a zenekar a TV előválogatón már nem tudott továbbjutni. Sok tapasztalat, sok zenei irányzat, sok kaland és sok keserűség….de ettől volt szép.
Leszerelésem után /1996 november/ a BMX akkori formációja tovább élt. Még közel négy éven keresztül zenéltünk együtt, ahol menet közben egy-két tag változott. Sok utcabál, sok klub buli…Azóta egy-két akkori tag, igen profi szintre jutott és bekerültek oly neves zenekarokba, mint pl: Török Ádám és a Mini, LaBomba /Békéscsaba/. Vagy alakítottak zenekarokat, melyek igen színvonalas zenei csemegével bírnak manapság.
Miközben ÉN is folyamatosan fejlesztettem a technikai hátterem, igyekeztem a kor modernebb hangszereivel zenélni, a BMX mellett újrakezdtem az Unreal Fact-et. Már kibővítve énekkel, Major László ötleteivel, aki szintén énekelt a BMX-ben. 1997-ben sikerült is a saját ötleteket egy CD-re rögzíteni “Mentality” címmel és sokszorosítani. Elég jó fogadtatása lett és megvalósult pár élő koncert is. Még ‘ 97 év elején felkérést kaptam az orosházi Dili-Dal -tól, mert nem volt billentyűsük, hogy lenne-e kedvem velük zenélni…Elvállaltam. Ez megint egy új zenei irányzat volt, sok-sok meglepetéssel. Kezdetben csak gyermekműsor, később már egész estés tánczenekarrá nőtte ki magát a banda, D-Stúdió néven.
Jelenleg is tagja vagyok a Dili-Dal-nak. A zenekar basszusgitárosával Verasztó Attilával, pedig közös hangosítási munkákban is tevékenykedünk, mostanra már elég jó referenciákkal rendelkezve. Szintén rengeteget köszönhetek a Dili-Dal-nak, Verasztó Attilának, hogy emberileg és technikailag is rendkívül stabil hátteret biztosítottak és biztosítanak önzetlenül a részemre.
A BMX, szó szerinti széthullása után, az Ezredforduló környékén az orosházi Spontán zenekarban is billentyűztem. Sok emlékezetes buli fűződik ehhez a zenekarhoz. AZ Unreal Fact-el 2001-ben csináltam még egy CD-t “Áloműzött” címmel. A szerelem a saját ötletek, az elektronikus zene irányába, újra felerősödött. Sokkal érettebb, sokkal kifinomultabb anyag volt ez már. Elég nagy érdeklődés követte ezt az anyagot, viszont a független kiadóknál nem aratott sikert. Közben hangszerpark váltást is véghezvittem, sok új ötlet született ekkor.
És a Dili-dal az Unreal Fact ill. a Fúvószenekar mellett kaptam meghívást a First zenekarba 2002-ben. A First pályafutása is elég szövevényes és nagy múltú volt. Örültem, hogy bekerültem ebbe a zenekarba. Sok-sok zenei irányzat formálódik most már össze egy zenekaron belül. Színes egyéniségek, színes műsorpaletta és sok-sok koncertfelkérés. A közelmúltban különböző zeneszámok, ének nélküli alapjainak a megalkotásával is foglalkoztam. Büszkeségemre, szinte tökéletes hasonlóságot és zenei minőséget produkálva.
A szabadidőm szinte 90%-át töltöm manapság zenével vagy az ahhoz kapcsolatos dolgokkal…sok stílusban és irányzatban. Mára már sikerült otthonomban is megteremtenem egy kicsi, de színvonalas zenei műhelyt, ahol a saját ötleteim is teljes formát ölthetnek, bár sajnos erre jut már a legkevesebb időm.
Egy kis technikai info:
Jelenleg – KORG,. E-MU, Clavia (NL3) – hangszerekkel színesítem a First ill. Jómagam zenei világát.