Szanazugi suli – buli

megmondta: András  // kategória: beszámoló

Van a megyének egy olyan (Szana)zuga, ahol nem először járunk, és remélhetőleg nem is utoljára. A táborba vezető utat már szinte fejből tudjuk – főleg Tóth Uram jeleskedik ebben – így szinte már magától értetődő rutinnal vágunk neki a mintegy 50 perces útnak. S tesszük ezt egyre nagyobb örömmel, ugyanis mindig rettentő pozitív lökést adnak ezek a bulik.

Idei második fellépésünk a Békés Megyei Önkormányzat által fenntartott középiskolák legjobb elsős tanulóinak szervezett gólyatáborában volt. A kezdés most is kicsit álmoskásra sikeredett. A megérkezéskor a táborban ugyan mérsékelt mozgás volt tapasztalható. Ez a koncert startján is érezhető volt, ugyanis csak néhány, minket és a nem létező színpadot kémlelő fiatal jelent meg, de a továbbiakban ezt el is felejthettük úgy ahogy van.

Ugyanis a “tömeg” megérkezett, s ha már tiszteletét tette, bulizott egy nagyot. Így van ez rendjén: ha a közönség jól érzi magát, és szemmel láthatóan élvezi a koncert minden pillanatát, az törvényszerűen átragad ránk is, és a zenész is levetkőzi hétköznapi énjét, hogy újra gyermek módjára örüljön valaminek, ami kortól, nemtől, vallási- és egyéb nézetektől függetlenül is összeköti az embereket a banzáj ideje alatt. Na ezért érdemes csinálni ezt az egész utazgatós, éjszakázós “macerát”, mivel ez az egész tortúra egy édes kín.

A végén még kiosztottunk pár plakátot és jöhetett az ott már előzőleg is lebonyolított aláírás vadászat, majd a pakolás után felköszöntöttük az aktuális ünnepeltünket: kicsit előre ittunk Enikő névnapjára, de a nedű mindenkinek jól esett.

Akármennyire fárasztó és embert próbáló is tehát egy ilyen fellépés, ha hívnak, mi ismét visszatérünk majd a tett helyszínére ezer örömmel. Addig pedig mindenki nézegesse a már – már profi táncos produkcióval lekísért újabb szanazugi banzáj képeit! (klikk ide)

Tags:

Szólj hozzá!