Szentessel kapcsolatban az alapsztori szinte minden esetben ugyanaz: mikor megérkezünk a Buffaloba, a személyzeten kívül alig van valaki. Ilyenkor legtöbbször azt a poén sütjük el, hogy “akkor ma bizony fizetett próba lesz”, közben tudjuk (vagy inkább gondoljuk), hogy ez csak átmeneti, mert az emberek előbb- utóbb úgyis megérkeznek.

Még egyszer, fent az asztalon... (klikk a képre)

Most sem volt ez tulajdonképpen másként, hiszen érkezésünkkor 4 ember üldögélt a krimóban és iszogatott, beszélgetett békésen. Krisztián ekkor megjegyezte, hogy ilyen kevesen még sosem voltak, úgyhogy elképzelhető, hogy ma tényleg megvalósul a fentebb említett poén tárgya. (Halkan megjegyzem, én emlékszem olyanra is, amikor 2 fő eszegetett a Buffaloban és mikor elkezdtünk behangolni, ők is leléptek, szóval nem a legutolsó buli kezdet volt a legnehezebb 🙂

Miközben az egyik kereskedelmi csatorna sztárcsináló gépezete dübörgött a tévében, mi szépen bepakoltunk és zenélni kezdtünk. Ekkor ismét kedves meglepetés következett: már az első szám néhány taktusa után megjelentek a táncosok a színpad előtt! A várt tumultus még ugyan nem volt jelen, de akik ott voltak a buli elejétől, azok már kitartóan ropták a parketten, padon, asztalon – vagyis ahol csak lehetett. A hangulat tehát a félház ellenére is előre nagyon ígéretesnek tűnt. Viszont a Szentesen szokásos későbbi gyülekezés most is beigazolódott, így a második körben már – ahogy szokták mondani – a csilláron is lógtak. Elmaradt a fizetett próba effektus, ám mi ezt egyetlen alkalommal sem bántuk még meg. Bátran mondhatom az egész zenekar nevében, hogy a legbulizósabb és egyik legjobb közönség a szentesi. Ide csakis úgy tudunk elindulni fellépni, hogy egy dolog biztos: őrült nagy ereszd el a hajam várható!

Most elmaradt a gitár effektekre való beesés, Dobre sem fejelte le a tv állványt – pedig volt 1-2 olyan “produkció” benne mikor odaértünk, hogy nem csodáltuk volna. Szóval minden a lehető legnagyobb rendben ment, így legyen ez május 21 – én, amikor ismét ott leszünk!