Van annak némi bája, hogy az egy héttel korábbi 38 Celsius fokot követően egy héttel később mindössze 13-at mutatott a hőmérő. Ez a hideg, szeles idő pedig már Csorváson ért minket, a Piactéren.
A helyi gazdák jó kis programokat szerveztek egész napra, melynek zárása volt az esti zenés műsor. Előttünk Roy és Ádám nyomult egy gitárral, csörgővel és énekkel. Mit is mondjunk: szenzációsak és profik. Nagy tett ez a mai zenei világban, hisz zenekar nélkül, de mégis teljesen élőben játszottak.
A színpadra lépés előtt felbontottuk Enikő Finnországból hozott ajándékát (egy kis flakon Finlandia vodkát) és azzal melegedtünk. Ez volt egyébiránt az első koncert, amikor már a legújabb felállásban, két énekesnővel, azaz heten játszottunk. Azonnal érezhető volt, hogy még teltebben szólalnak meg az ének témák, az újabb vokálszólam miatt.
Szerencsére a hangtechnika itt kiváló volt – hála a lassan állandó keverősünkké előlépő Baranyásnak – így nem kellett sokat szuttyogni a koncert alatt. Az utolsó számokra valahonnan megérkezett egy nagyobb létszámú és igen jókedvű fiatal csapat, akik az addigi jó hangulatot is tovább fokozták. A végére pedig olyannyira belejöttek a helyiek, hogy a két és fél óra leteltével nem akartak minket hazaengedni. A hideg ellenére jó kis buli volt, köszönjük!