Ha az időjárás mellett a First tevékenységét is elemezzük, hivatalosan is kijelenthetjük: vége a nyárnak. Ez pedig a sok egyéb mellett azt is jelenti, hogy az immár szokásosnak mondható nyári szünet után a szentesi First szentély, vagyis a Buffalo ismét célkeresztbe kerül. A zenekar ugyanis megkezdi szokásos őszi – téli zenés hadjáratát, melyben az ottani klub is szerepel. Előreláthatólag havi 1 alkalommal év végéig. Ebből a szeptemberi kirándulást már le is tudtuk…Mára már nem esik kétségbe egyikünk sem, ha az érkezéskor mindössze néhány ember ücsörög egykedvűen a krimóban a tv -t, vagy az italát figyelve, mivel tudjuk: ez átmeneti állapot. Mint ahogy az is, hogy a Buffalo is szünetet tart nyáron! Így hát szeptember 4 – én útrakeltütnk, igaz nem teljes létszámban, hiszen Krisztián és Tibi már Szentesen volt a lecsófesztiválon, mikor mi nekivágtunk az ismerős tájnak. A bepakolás után aztán izgatottan vártuk, hogy kezdhessünk. (Itt köszönném meg annak a kedves, fekete hajú leányzónak a segítségét, aki az általam félúton elhagyott, ám igencsak nélkülözhetetlen kellékemet utánam hozta! Köszi!)

A fotókért klikkelj ide.

A tőlünk megszokott időpontban színpadra kerültünk, és bele is vágtunk – na nem a lecsóba, amibe Krisz és Tibi – hanem a hajnalig tartó muzsikálásba. Az is teljesen megszokott és normális dolog, hogy az első körben tulajdonképpen semmi sem történik, de az utólag mindig bebizonyosodik, hogy ez egy afféle vihar előtti csend. Ami ezután következik, az ugyanis mindent elsöprő: fáradhatatlannak tűnő táncoslábúak ropják a tánctéren, az asztalon és olykor a színpadon is. Ismét tiszteletét tette Tifusz is – na nem a betegség, hanem egy jókedélyű helyi srác – és ezúttal a Liverpool drukker “Gerrard” is meglátogatott bennünket Krisztián és az én örömömre. A sok mosolygós arc, a boldogan bulizók hada és maga a hely szelleme, hangulata pedig minket is magával ragadt most is.

Ezt egyszerűen nem lehet megunni, és akármennyire is fárasztó egy – egy ilyen Buffalos éjszaka, az ember örömmel gondol arra, hogy hamarosan újra tiszteletünket tesszük. Az pedig már szintén a hely egyik sajátossága, hogy minden koncert alkalmával látunk új arcokat, ami szintén plusz motivációt is ad nekünk.

A hideg tehát – ha még nem is végérvényesen – de megérkezett, ám ez nem tántorít el bennünket attól, hogy Szentesen (is) újra meg újra feltüzeljük a közönséget és magunkat is. A folytatás tehát hamarosan következik!

Tags: buffalo, szentes