Félreértés ne essék, megsértődni ne tessék. Ezt Norbinak üzenjük, aki egészen eddig üzemeltette a Buffalot Szentesen. Korrekt volt a kapcsolat mind üzletileg mind barátilag, és igazán jó koncerteket nyomtunk.
Azonban úgy alakult, hogy a hely tulajdonosa bérlőt váltott, és visszatért Horváth Zoli, aki annak idején odacsábított minket. És persze első dolga volt felhívni a First zenekart. Ez be kell, valljuk, igen jól esett, pláne mikor megtudtuk, hogy az újranyitó bulit csak és kizárólag velünk tudja elképzelni. Ezért nagy dátumegyeztetés kezdődött, és a végén február 7-én állt meg a naptár lapozgatása. Ekkortól ismét új – vagy régi – időszámítás kezdődött a Buffaloban.
A koncert estéjén már abból le tudtuk mérni az érdeklődést, hogy nem volt szabad asztal, és az addigiaktól eltérően 10 órakor már alig lehetett mozogni, olyan sokan voltak. Így nem is vártunk sokat, a húrok közé csaptunk. Sok régen látott ismerős jött el újra, emellett pedig egy kis hazai – orosházi és tótkomlósi – társaság is befutott a kezdésre. Így lett teljes a csapat, mely már a harmadik számnál az asztalra hágott. (Itt jegyeznénk meg zárójelben, üzenve a tulajnak, hogy a színpad előtti asztalokat legközelebb vigye ki, mert nem lehet tőlük elférni).
Fotó? Na, az nincs…itthon hagytuk a gépet. Nem először, de remélhetőleg utoljára…