A nyári szünet előtti június 16-i koncert sokáig emlékezetes marad mindenki számára. Főleg az ünnepelteknek, akikből volt szép számmal. De kezdjük az elején.

Mikor megérkeztünk és beléptünk a folyosóra, az első asztalnál ez a felirat fogadott bennünket: Foglalt – 12 fő – Kolenyák Kata. Rögtön jött is Zsuzsikától a magyarázat, miszerint itt ma este leánybúcsú (is) lesz. Ezt hallva elkönyveltük, hogy egy újabb mókás elem színesíti majd a koncertet.

Kolenyák Kata szépen énekelt, így frigyére áldásunkat adtuk

Bepakolás után gyorsan bele is csaptunk a lecsóba, hiszen gyülekezett a közönség és hamar beállt a hangulat. A már szokásos jelzőket – jó buli, teltház, őrjöngés, asztalon táncolás – külön nem emlegetem, mert ezek szerencsére természetesek és most sem volt ez másként. De azért Szentes mindig tartogat meglepetéseket…

A szünet után aztán elkezdődött az ünnepdömping. Az “első áldozat” hőn szeretett dobosunk, Andor volt, aki egy héttel korábban ünnepelte 40. születésnapját.

A Dobre becenévre (is) hallgató ütemfelelős a koncertek nagy részében a dobok mögé bújik, de most előtérbe került. Amikor arra kértem, hogy jöjjön ki egy kicsit, nem is sejtette mi vár rá. Aztán mikor közöltem vele, hogy őt köszöntjük és fel kell állnia az asztalra, gyilkos tekintettel nézett végig rajtunk. De nem volt más választása, beállt az asztalon táncoló csajok gyűrűjébe. Én elfoglaltam a helyét a dob mögött és már rá is kezdtünk a szokásos szülinapi köszöntő nótára. Andor egészen jól táncolt, de látszott rajta, hogy igazán a dobjai között érzi jól magát. A szám végén lekászálódott, begyűjtötte a közönség gratulációit, majd visszatért állomáshelyére.

Andor mint szalontáncos 🙂

Eladó a menyasszony!

Azonban még hátra volt egy nagyon fontos köszöntés. A poszt elején utaltam már a leánybúcsúra. A szervező csajok megkerestek, hogy a menyasszonynak az EDDA Gyere őrült című számát játsszuk el. Mivel ez nincs a repertoáron, ezért felajánlottam a “Minden sarkon álltam már” című másik remeket. Ebben ugye van némi áthallás is, ezért nem véletlen esett erre a választás. Az alku megköttetett, így nevezett Kolenyák Kata helyi lakost barátai adott jelre elővezették és a parancsnak megfelelően feltessékelték az asztalra. Itt pedig természetesen az ifjú arának a mikrofonba kellett énekelni a szám refrénjét. Jelentem, semmiféle nehézséget nem okozott neki ez a feladat, így a szám végeztével a zenekar is áldását adta a frigyre. Sok boldogságot nekik!

Balatoni láz

De ezzel nem volt vége a köszöntéseknek. Koncert előtt pár nappal az alábbi emailt kaptunk Murányi Polettől:
“Szeretném kérni Rácz Erikának a Valahol egy lányt…Haladjatok lefele hozzám…Polett voltam Siófokról…ui: csak az asztalon hallgathatod!!!!”
Ez eddig rendben volt, de kiderült, hogy Erika is szeretné kérni ugyanezt a számot barátnőjének, akit nekem kellett felhívni telefonon, és mindezt elmondani neki. A dolog szépsége abban rejlett, hogy nem tudták, a másik mit forgat a fejében. Úgyhogy improvizáltam: felhívtam Polettet, akinek bemondtam az üzenet, majd Erikával – és persze mindenkivel aki akkor jelen volt – közöltem hogy mit üzen neki barátnője a Balatonról. Majd jött a zene és mindenki boldog volt 🙂

Erika hallgatja Polett üzenetét - hol máshol, mint az asztalon (klikk a képre)

Tags: buffalo, koncert, szentes