Eljött 2009 decembere is, és annak 18. napja, s ami minket illet, ezt a napot amolyan szokásos évzáróként vártuk. A hely természetesen nem is lehetett más, mint a hazai pálya, az Anno söröző. Sajnos előzetes félelmünk, miszerint elég “szolíd tömeg” teszi tiszteletét a krimóban, beigazolódott. Várható is volt ez, mivel másnap majd’ mindenkinek meló volt, ám ettől függetlenül tudtuk: mint mindig, ebben a helyzetben is megpróbálunk magunkból mindent kihozni. Lelkesedésünket valamelyest a kegyetlen hideg is lohasztotta, és a szokásos késés is megvolt – Krisztián az odaúton is talált magának fényképezni és dolgozni valót… Ám amint odaértünk, már – már családias hangulatban kezdhettünk hozzá a gyors installnak, azaz a kipakolásnak és beszerelésnek.

Első meglepetésünk azonban az volt, hogy a hely egyik veteránja, egy jó öreg Trabi hangfalakkal kibélelve, eltűnt a színpad mellől, ezzel hatalmas táncteret hagyva maga után az arra járóknak. Krisztián – örömömre – azonnal felhívta a figyelmemet arra is, hogy így több lehetőség nyílik a pedálok széttaposására, a cuccok ledíbolására, vagy esetleg sörrel és egyéb finomságokkal való leöntésére a “jó hangulatban lévőknek”. Újdonság még a helyben egy DJ pult, amit az Anno-ra jellemző használt téglákból hoztak össze szorgos kezek a számítógép helyére.

Miután a Szentesen elmaradt borokat bezsebelték a még mindig érintett ünnepeltek (Enikő, Andor, s jómagam), hörpöltünk egy keveset, és bele is vágtunk a repertoárba. Tulajdonképpen az első felvonás minden érdekesség és furcsaság nélkül zajlott le: lájtos zenés, táncikálós, visszafogott tapsikálós banzáj folyt a színpadon, s annak előterében is.

Nézzétek! Orsi táncol!

A 2. kör azonban előhozta a várva várt(?) fordulatokat is. Kedves barátném némi ropi, és kevés vörösbor hatására kibontakozott úgy, ahogy még First koncerten sosem. Az egész banda meglepetésére Orsi énekelt, táncolt, ugrált, és mindent csinált amit kell egy igazi zenekaros buliban, jó példával szolgálva másoknak. Egy kedves ismerős is befutott ezen az estén: az Örökség énekese, Csikós Gábor csatlakozott hozzánk két dal erejéig.

Az érdeklődők száma ebben a felvonásban szerencsére közben ha lassan is, de folyamatosan növekedett. A zenekar pedig – jó évzáró ide vagy oda – folyamatosan szolgáltatta a bakikat is, amin a színpadon lévők jót derültek természetesen. Hol Tibi keverte az effekteket össze egy számon belül, hol Krisztián vezette félre szegény billentyűst, miután az ásványvizes üveget a mikrofon elé tartva belefújt, ezzel Tibinek feladva a leckét, hogy mi a fene búg a hangcuccban. Néhol Andor kurtította meglehetősen érdekesre a szokásosnak mondható dobtémáját a “Nyár van…” cseppet sem aktuális témáját körbejárva, hol én baltáztam el szintén szokásosan pár hangot.

Ám sem ez, sem a kicsit lagymatag téli és valahol karácsonyi hangulat nem tehette tönkre az egybegyűltek hangulatát – szerencsére. Nekem ugyan nem sikerült megvalósítanom az előzetesen beígért koccintásokat a kedves ismerősökkel, azonban azok, akik részt vettek ezen az estén, jól mulattak.

A koncerten készült képek itt nézhetők meg.

Reméljük a jövőben is sokszor lesz alkalmunk találkozni. Addig is szeretnék a zenekar nevében mindenkinek boldog és békés újévet kívánni!

Sziasztok!

Tags: anno, koncert, orosháza