Immár második alkalommal tettük tiszteletünket Orosházán a Végső Állomásban. Az ottani első fellépésünkön (egy kis emlékeztető ITT) azzal kellett megbirkóznia a zenekarnak és a megjelenteknek, hogy a bulit rögtön követő szombati nap hivatalosan is munkanap volt.

Nem voltak sokan, de legalább kevesen 🙂 (klikk a képre)

Most ez a “veszély” nem állt fenn, viszont az ünnepek közelsége – valamint egyes vélemények szerint a ballagásokéi is – ismét némi közönséghiányt okozott. Vagyis újfent nem voltunk olyan sokan, ám ez cseppet sem szegte a kedvét azoknak, akik mégis úgy döntöttek, hogy végigbuliznak egy estét velünk.

De rohanjuk ennyire előre: már a bepakolásnál történtek említésre méltó momentumok. Először is Tibi  összeügyködött magának a szinyó fölé egy aranyos kis fényforrást, vagyis egy apró asztali lámpát. Azonban abban a pillanatban, ahogy büszkén a derekára tette a kezét és kicsúszott a száján a “Kicsit!” dicsekvő kijelentés, a tákolmány lebukfencezett a helyéről, és tulajdonképpen használhatatlan is lett. Ez nem vette el azért Tibi kedvét, aki el is robogott égőért, hogy újra felállítsa a lámpát. A végeredmény természetesen az lett, hogy működőképessé tette a cuccot 🙂

A második történés egy kellemes meglepetés volt a zenekar számára: a többiek által csak David Hasselhoffnak emlegetett ismerős, a First egykori sofőrje váratlanul megjelent! Én ugyan hallomásból ismertem csak, de végre eljött a személyes találkozás ideje is, aminek nem kérdés, mindannyian örültünk.

A buli aztán bebizonyította, hogy a családias hangulat ellenére is  nagyon nagy tombolást eredményezhet egy ilyen banzáj. Az új számoknak éppen úgy – vagy némely esetben talán jobban is – örült a publikum, mint a régen megszokott és ismerős dallamoknak. Vagyis összességében kis létszámú, de remek hangulatú bulin vagyunk túl.

Folytatása következik!

Tags: koncert, orosháza, Végső Állomás