A nyári szünet előtti június 16-i koncert sokáig emlékezetes marad mindenki számára. Főleg az ünnepelteknek, akikből volt szép számmal. De kezdjük az elején.

Mikor megérkeztünk és beléptünk a folyosóra, az első asztalnál ez a felirat fogadott bennünket: Foglalt – 12 fő – Kolenyák Kata. Rögtön jött is Zsuzsikától a magyarázat, miszerint itt ma este leánybúcsú (is) lesz. Ezt hallva elkönyveltük, hogy egy újabb mókás elem színesíti majd a koncertet.

Kolenyák Kata szépen énekelt, így frigyére áldásunkat adtuk

Bepakolás után gyorsan bele is csaptunk a lecsóba, hiszen gyülekezett a közönség és hamar beállt a hangulat. A már szokásos jelzőket – jó buli, teltház, őrjöngés, asztalon táncolás – külön nem emlegetem, mert ezek szerencsére természetesek és most sem volt ez másként. De azért Szentes mindig tartogat meglepetéseket… tovább…

Ezen az ominózus estén úgy érkezett meg a zenekar az esti buli helyszínére, hogy egy meleg és mozgalmas napot zárunk le. Jómagam a harmadik míg a zenekar többi tagja a második zajkeltésre készülődött aznap. Ennek megfelelően mindenki kicsit álmoskásan, ám ugyanolyan lendülettel és lelkesedéssel pakolászott a színpadon.

A helyszínen konkrétan még senki nem volt amikor én megérkeztem – kicsit később mint a többiek, de még teljesen időben az utolsó előtti fellépés miatt, mivel az Örökség zenekarral játszottam. Tibi leleményességét dícséri, hogy az én cuccom is hamar be lett állítva, a megszokottól eltérően, de annál jobban 🙂

Kevés ember kis helyen is jól érzi magát (klikk a képre) Fotók: Kálmán László

Aztán az emberek elkezdtek gyűlni, s bár nem volt meg a “hering buli”, azért jöttek az érdeklődők, s természetesen táncikáltak is egy jót. Összességében ismét egy kisebb létszámú, ám remek hangulatú banzájjal búcsúztattuk el azt a hetet, és köszöntöttük a hétvégét. Legyen máskor is szerencsénk egymáshoz 🙂

Immár második alkalommal tettük tiszteletünket Orosházán a Végső Állomásban. Az ottani első fellépésünkön (egy kis emlékeztető ITT) azzal kellett megbirkóznia a zenekarnak és a megjelenteknek, hogy a bulit rögtön követő szombati nap hivatalosan is munkanap volt.

Nem voltak sokan, de legalább kevesen 🙂 (klikk a képre)

Most ez a “veszély” nem állt fenn, viszont az ünnepek közelsége – valamint egyes vélemények szerint a ballagásokéi is – ismét némi közönséghiányt okozott. Vagyis újfent nem voltunk olyan sokan, ám ez cseppet sem szegte a kedvét azoknak, akik mégis úgy döntöttek, hogy végigbuliznak egy estét velünk. tovább…

Március végén egy új helyszínt is meghódítottunk, ez pedig nem volt más, mint a szarvasi Fülbevaló Klub. Sofőrünk, Tóth Uram szerencsére képben volt, így gyakorlatilag a hely keresgélésével nem kellett foglalkozni. Időben érkeztünk, ami azt is jelentette, hogy a minket fogadó szervezőkön kívül még nem nagyon voltak érdeklődők a környéken – illetve akik voltak, még 1-2 kör sétára lettek kárhoztatva egészen addig amíg be nem pakoltunk 🙂 tovább…

Az ég a szentesi “kirándulásunkat” is alaposan megsiratta, ugyanis egész este szemerkélt az eső ezen a szombaton. Minket azonban ez sem tántoríthat el abban, hogy eljussunk az asztalon táncolás fellegvárába, vagyis Szentesre a Buffaloba!

Látkép az asztalról (klikk a képre)

Itt ugyan rögtön meglepetések is vártak minket, hiszen a First plakát sehol sem volt látható a krimó bejáratánál, és az előző néhány alkalommal megszokott “tömeg” sem volt még jelen, de mi már tudjuk: utóbbi minden esetben mulandó állapotnak bizonyul. tovább…