Jelen volt a Mikuláslány (klikk a képre)
Adott egy szentesi krimó. Adott egy mindig remek és bulira kiéhezett közönség. S adott egy, az ottani vendégek által igen kedvelt zenekar. Adjunk hozzá némi italmennyiséget, pár igazán jó dalt, és egy kis Télapó feelinget – igen, megkapjuk a decemberi, fergeteges First bulit a Buffaloban!
Na persze csak képletesen, bár nekünk úgy tűnt, hogy több ember már el sem férhet a Buffaloban. Lassan azt kell hinnünk, hogy Szentes házi zenekara leszünk, hiszen az utóbbi 4 koncert mind ott volt.
Eközben a Buffaloban... (klikk a képre)
Na persze ez azon is múlott, hogy máshova nem tudtunk menni, de ettől függetlenül tény, hogy messze földön híres megabulikba csöppenünk Szentesen. tovább…
Néha már a Buffalo házi zenekarának érezzük magunkat. Ezt persze semmiképpen nem panaszként kell értelmezni, csupán egy ténymegállapítás volt. Egy örömteli ténymegállapítás.
Táncoltok lent és fent (klikk a képre)
Írom mindezt azért, mert az október koncert is igencsak emlékezetesre sikerült. tovább…
Annyiszor leírtam már, hogy a Buffalo mindig új élményekkel gazdagít minket, hogy lassan én magam sem hiszem el. Pedig így van, amire példa a szeptember 17-i koncert is.
A szokásosnál valamivel később kezdtünk, hiszen Bandi a Hagyaték Örökség zenekarral játszott kora este, ahonnan Andor szállította Szentesre. A szállítást szó szerint kell érteni, hogy hiszen gitárosunk előző nap focizott és kificamította a bokáját. Így két mankóval bicegett be a Buffaloba. Ennek egy hátránya volt, hogy a koncerten végig nehezére esett a pedálokat taposni, de ezt csak szakavatott szemek vették észre, ügyesen megoldotta a helyzetet.
Szokás szerint a lányok kezdték a táncot (klikk a képre)
Az este énekesnőnk, Enikő köszöntésével kezdődött, hiszen névnapját ünnepelte. A pezsgő után pedig belecsaptunk. Most is a lányok voltak bátrabbak, 2-3 szám után ők kezdték meg a táncot – ezen már meg sem lepődök. tovább…
Olyat azért ritkán lát az ember, hogy a füstös és hangos rock koncertre belibben egy hófehér ruhába öltözött menyasszony. Most ezt is megértük Szentesen augusztus 13-án. De azért volt itt még pár érdekes momentum. Kezdésnek mondjuk az, hogy már az első számot sem tudtuk eljátszani, mert Zoli basszusgitárján elszakadt egy húr. Így 15 perc átszerelés után folytattuk. Ekkor már fullon volt a Buffalo.
Kicsit féltünk ettől az estétől, mert terveink szerint csak szeptemberben mentünk volna Szentesre, hiszen nyáron sokan nincsenek otthon. De Horváth Zoli erősködött, hogy a vízilabdatorna záróestjén csak nekünk kéne játszani, így elvállaltuk. És nem bántuk meg, hiszen annyira sokan voltak, hogy még az udvaron is pult működött. Emiatt pedig a benti asztalokat mind kipakolták, ez viszont megakadályozta a díszes törzsközönséget az asztaltáncban.
Meglepődtünk a menyasszony érkezésén (klikk a képre)
De ezt is megoldottuk. Azonban mindezek előtt szót kell ejtenem egy fehér ruhás jelenségről. tovább…
