Kedves olvasó!

Tudjuk, nagyon el voltunk maradva a beszámolókkal, de visszamenőleg Boldog Karácsonyt kívánunk. Legfeljebb a jókívánságot betárolod magadnak 2009 karácsonyára, mert elképzelhető, hogy akkor is ilyen lusták leszünk…:)

Az ANNO az úgynevezett saját klub, így aztán mi sem természetesebb annál, hogy évek óta itt tartjuk karácsony előtt az utolsó koncertet. A félsz bennünk volt, hogy kevesen lesznek, hiszen pénteken volt a koncert, azonban szombaton munka várt mindenkit, lévén, hogy az istenadta nép előre dolgozott és tanult. De félelmeink hamar eloszlottak, mikor 10 után egyszerre csak megtelt a terem. A koncert a szokásos mederben folyt, ám előtte volt mit ünnepelni: Enikő ugyanis betöltötte a “18. életévét”, ezért a fiúk egy jóféle Tokajival köszöntötték őt. Jelezzük, a bor nem tartott túl sokáig.

Nem úgy a hangulat. A jól ismert arcok ismét megjelentek és totális őrjöngésbe fajult a koncert. De legalább karácsony előtt mindenki kitombolta magát.

Nem, nem kedves olvasó, ez még véletlenül sem egy új First szám címe. Nemes egyszerűséggel ezt történt 2008 novemberének utolsó hétvégéjén az Anno-ban.

A tettet Bandi követte el. Már a harmadik számnál problémát jelzett, mikor is a D húrt szakította el. Rutinos gitárosnál mindig van tartalék hangszer, így Ibanez letéve, és előkerült a jó öreg ARIA gityó. Kicsit öreg, kicsit könnyen elhangolódik, de legalább van. Bár András azért annyira nem volt boldog, főleg miután kiderült, hogy a tartalék húrok otthon maradtak. De mire való a koncertre kilátogató apuka és anyuka: hazamentek érte. (Itt jegyeznénk meg, hogy ezért cserébe a széles publikum előtt Bandi megígérte genetikai felmenőinek, – Krisztián tolmácsolásában – hogy egy hétig mosogat otthon. Számon fogjuk kérni rajta, az biztos). tovább…

Hideg, esős idő, tömeg az ANNO-ban mert mindenki behúzódik. És ennek folyományaként gomolygó cigifüst. Lassan már fűkaszával is vágni lehet időnként. De nem siránkozunk, a klubélet velejárója a füst, ez van.

Mi is történt az ANNO-ban szeptember 19-én? Minden szép és jó. Már az első pillanatban megtelt a tánctér és számunkra ismeretlen fiatalok kisebb hada futott be. (Na jó, nem mindenki volt ismeretlen). tovább…

Bizony, jogosan érhet kritika, amiért az aktuális rovat nem volt aktuális. Írd és mondd, két és fél hónapig nem írtam semmit. Az elfoglaltságra fogom a dolgot, de tudom, hogy ez senkit nem érdekel különösebben. Így nem is magyarázkodom tovább, inkább megpróbálom bepótolni emlékezetből a beszámolókat. Emlékképek Tótkomlósról, Mezőberényből és Orosházáról) tovább…